Ez egy ritkán használt új kifejezés, amelynek nem mindig van közvetlen fordítása egy adott ország nyelvén.
Természetesen mindenki tudja, mi az infláció, hogyan működik, és milyen hatással van az árakra.
Sajnos a legtöbb országot jelenleg érinti ez a jelenség. Az inflációnak számos negatív vonása van, de ezek hatásait egy külön cikkben fogjuk megvizsgálni.
A zsugorfláció egyfajta “rokona” az inflációnak. Nézzük meg közelebbről ennek a rejtélyét…
Amikor a gazdaság recessziót, magas inflációt, politikai vagy gazdasági bizonytalanságot, illetve ellátási lánc zavarokat tapasztal, a gyártókat közvetlenül érintik az alapanyagok ára, amelyek idővel emelkednek.
Másrészt a működési költségek is nőnek a jövedelmezőség és a befektetés megtérülésének fenntartása érdekében.
Így a gyártókra is nyomás nehezedik, hogy áraikat emeljék, hogy alkalmazkodjanak a gazdasági helyzethez.
Az áremelkedéseket azonban a fogyasztók gyakran negatívan ítélik meg, ami csökkenő eladásokhoz és az általános versenyképesség romlásához vezethet, különösen akkor, ha hasonló termékek alacsonyabb áron kerülnek piacra.
Az ilyen termékek elérhetősége előnyös a fogyasztók számára, mert lehetőséget ad kedvezőbb pénzügyi alternatívák választására. A gyártók számára azonban ez kihívást jelent. Ez a jelenség számukra jól ismert, így felmerül a kérdés: hogyan lehet erre reagálni anélkül, hogy elveszítenék a vásárlóikat?
Így jött létre a zsugorfláció fogalma.
A kifejezés szó szerint két részre bontható: “shrink” (összezsugorodni) és “inflation” (infláció).
Ez azt jelenti, hogy a termék árának emelése kissé más módon is megvalósítható – a csomagolás méretének csökkentésével, miközben az ár változatlan marad.
Ez lehetővé teszi a gyártók számára, hogy stabil árakat tartsanak fenn, miközben kevesebbet gyártanak, ami gyakorlatilag egy “rejtett áremelés”.
Emlékezhetünk a Toblerone csokoládé körüli botrányra és arra, hogyan alkalmazták a zsugorflációt.
A Toblerone, amely az Alpok jelképét – a Matterhorn-hegyet – formázza, csökkentette a csokoládé mennyiségét a csomagolásban azzal, hogy megnövelte a “csúcsok” közötti távolságot.
Ennek eredményeként kevesebb csokoládéra van szükség minden szelethez, miközben a csomagolás mérete változatlan marad, így a különbség kevésbé feltűnő.
Természetesen ez egy széles körben ismert eset, de vajon minden termék és annak változása ennyire észrevehető a fogyasztók számára? Határozottan nem.
Ezért jó indikátor lehet a termék súlya, valamint az egységár. Ez információt nyújt a kilogrammonkénti, literenkénti vagy például mosásonkénti költségről.
Tippek
A Promoscore oldalon ár szerint egységár alapján is rendezheted a termékeket, hogy könnyedén összehasonlíthasd az azonos kategóriába tartozókat!